Szombaton bementünk Pécsre. Szokásos körök, főtér, bazilika, lakatfal stb. Valakinek az a fantasztikus ötlete támadt, hogy menjünk be egy cukrászdába, fagyizóba vagy valami ilyesmibe. Célba vettük azt a sétálóutcát, aminek most még véletlenül sem jut eszembe a neve, pedig Pécset ismerem egész jól, talán Király utca, ott van a színház is. Beültünk valahova, valamiért megsértődtem és nem kértem semmit, aztán kb én ettem a legtöbbet (tipikus).
 |
| Liszt |
Itt jött el a tragikus pillanata a napnak - ami így visszatekintve már nem is annyira az, de akkor... Szóval a képeket nézegettük. Jött az "áhh, ez de béna, kitörlöm" felkiáltás. Na és igen, ki is törölte. Az összes fotót. Ától zettig. Odavesztek (volna) az összes osztálykirándulós, az összes bécsi, az összes hülye kép - mert hogy nem töltöm fel, az csak természetes, végül is minek? na ezért.
Eléggé labilis idegállapotban voltam azokban a napokban, nem csoda, ha kiadtam - egy kicsit. Később azt mondták, hogy majdnem elsírtam magam. Az első 10 percben biztos, hogy utáltam mindent a világon, ami a legmodernebb technikával függ össze - a régi gépekről hiába akartad, akkor sem törölted le a fotókat -, de utána már szent volt a béke az univerzum és közöttem.
Mindenesetre megérte behisztizni arra a rövid időre, kaptam egy Péterfy Bori CD-t engesztelésül... Jaj, szegény hátrányos helyzetű gyermek.
Ebből a történetből is látszik, mennyire értek én az ilyen cuccokhoz. Semmenyire. A képeket vissza lehet hozni - saját védelmemre kelek: ezt a társaságból senki nem tudta.
Ettől az apró incidenstől eltekintve jó volt ez a nap is.
Terveztem, hogy Európa Kiadót is meg lehetne nézni, de hát ha nem, akkor nem.
Legfájóbb pont a 30y. Nem mehettem el, mert a másik sátorban Szabó "Bazsi" játszott és kompromisszumot kötöttünk, hogy 30y helyett Szabó Balázs, Odett helyett Kiscsillag - az elsőben társam, a másodikban az én döntésem alapján. Inkább száz Szabó Balázs, mint egy Odett! Nem tudom, miért nem bírom. Valahogy idegesít a hangja. Lehet, hogy csak irigy vagyok.
Szóval a 30y nem jött össze... Mostanában sajnálom a legjobban, tisztára 30y-mániás vagyok. Ez már beteges. Anyám meg is utálta, mert állandóan az megy. Ilyen jó kis oldalakat találtam is neki facebookon, hogy "Utálom a 30yt, mert egy fos!". Gratulálok annak, aki ezt elkövette, a nagy szabadidejében értelmesebb dolgot is művelhetne.
Na de: térjünk vissza a fesztiválra. Szóval Szabó Balázs. Nem rossz, nem rossz, de mióta lecserélte az együttest, nekem nem annyira szimpatikus. Ettől függetlenül a zene az tényleg jó. A koncerten megállapítottam, hogy egy csomó számot nem ismerek... Mindegy, kecskeméti, szóval valamennyire kötelesség szeretni hazánkfiát. És kééépzeljétek el, eredetileg bábszínész. Valahogy az ilyen "rocksztárokat" nem tudom elképzelni, ahogy a bábokat ráncigáljak. Mi több, elképzelhető, hogy láttam is - nagyon, nagyon régen inkább bábszínházba mentem, mint hogy még egy bugyuta mesét megnézzek mondjuk a moziban. A ciroka.hu-n a társulatban benne van Szabó Balázs, szóval még mindig aktuális ez a munka.Koncert vége, reménykedek, hogy elfogunk pár hangfoszlányt a 30y-ból, de még véletlenül sem.
Csövezés a domboldalon, várunk a fényes Kiscsillag feljövetelére.
Az "úgy terveztem"-kezdetű mondatok váltak szerintem ebben a bejegyzésben a kedvencemmé.
Szóval: Úgy terveztem, hogy jó, majd akkor itt előre verekedem magam, ott fogok az első sorban tombolni. Aztán mégsem lett úgy. Mindegy, legalább láttam, sőt egy fiatalember fel is ajánlott, hogy a vállára vesz, de őt szépen-könnyen leráztam. Egy kedvenc momentumom a Kiscsillagról a 'Semmi Konferenciája' és az 'Jövőre indulunk az Eurovízión". Természetesen a számokon kívül. (Némi tájékoztatás: a Semmi Konferenciáját egy kisgyerek szervezi, aki azt kutatja, hogy mi az a semmi (vagy valami ilyesmi). Természetesen a Kiscsillag meg van hívva erre a konferenciára. A másodikhoz viszont nem fűzök semmit.) Hallhattunk ezen kívül egy szép Mol-kútnál rappat, gyönyörű volt, pláne Lovasi tánccal fűszerezve (videó is készült erről egy barátom jóvoltából, de azt inkább nem szabadítanám még a világra.)
Ott csöveztünk vagy fél órát, megismerkedtünk egy pár ugyancsak Bori-fanatikussal. Már-már rosszul éreztem magam, hogy én nem vagyok ilyen elvakult.
Képeket a társam csinálta. Érdekes, hogy ezek százszor rosszabban sikerültek, mint akár a Kiscsillagos, akár bármilyen más képek, pedig itt tényleg jó helyünk volt. Biztos extázisban volt.
Végre kikecmergett ez a nőszemély a színpad mögötti kis bódéból. Ijedten vettük észre, hogy be akar szállni a buszba, szóval vészhelyzet lévén Gyuri odakiabált hozzá, hogy jöjjön ide, mert képet akar készíteni vele. Készségesen teljesítette is a kérést.
Igazán megsajnáltam.Gyurikám igazi kis művészlélek, nem csak olyan sima rajongós képet akar ő készíteni az "istennővel". Készült egy éneklős, egy mutogatós és egy 'hajoljbeleahajamba' kép. Az utolsónál látszott, hogy az "alternatív díva" kissé hülyének képzeli Gyurikát, na de sebaj. És ha már ott volt, én is készítettem vele egy közös képet.
Nagyjából ennyi volt ez a fesztivál, mivel Fishre vagy A Kutya Vacsorájára nem maradtunk.
Pár cikk meg videó a fesztiválról:
Quart beszámolója
Első nap
Második nap
Harmadik nap
Kulturgyomos Quimby
Kulturgyomos HS7
Kulturgyomos ITI
Összefoglalás: Nagyon, nagyon , de nagyon jó volt idén is a fesztivál, csak valahogy nem volt az igazi. Talán, mert engem minden érdekelt volna, másokat meg csak egy-egy együttes inspirált és érdektelenségbe fulladtak a más zenekarok megismerése iránti próbálkozásaim. Jövőre jobban szervezek, megnézem előre a programot, olyan embereket válogatok össze, akik vagy befolyásolhatók vagy szeretik az adott zenét.
Jah, és még mindig rajtam van a karszalag. Meg kellene tudni, miből is készült és majd kiszámolom, hogy mennyi idő alatt rohad le a kezemről. Vagy levágom jövő héten.
Azóta elmúlt, ha jól számolok, 3 hét. Eseménytelenül. Illetve évzárónk volt, meg németet kezdtem tanulni, de ezek valahogy nem azok az egetverő kalandok.Maximum irodalmi és filmes izgalmak elé néztem az elmúlt időszakban
Paulo Coelho csodálatos. Felinni meg még jobban.
Napokban néztem meg a Le notte di Cabiria-t/ Cabiria éjszakáit.
Nem hiába írtam olaszul először. Egyszerűen ki nem állom a magyar szinkronokat, általában sosem sikerül olyanokat választani, akikre tényleg illik az a szerep. Illetve addig elvagyok velük, amíg nem hallom az eredetit. De például ehhez a filmhez szervesen hozzátartozik ez a dallamos olasz nyelv. Még akkor is, ha nem értesz semmit belőle - akkor max ott van a felirat.
Valami fantasztikus a film hangulata - egyébként. A sztoriról csak annyit, hogy egy kissé naiv utcalányról szól, akit minden pasi kihasznál. Így mondjuk lehetne akár egy sima, sefüle-sefarka béna semmiség, egy hollywoodi hülyeség, de Felliniről van szó.
És ennek kapcsán rákaptam az olasztanulásra - meg a németre is, de az más tészta(szorít az idő, perfektül kell beszélnem, mire megyek egyetemre Bécsbe). Tudom, hülye vagyok, de egész nap az olasz könyvet bújom.
Holnapra egy kis változatosság: megyek barátnőmhöz aludni Izsákra - Kecskeméten Bohém Ragtime Jazz Band koncert lett volna, de már rég láttam őt, lemondom a zenei élményt.
Viszont vasárnap Csík koncert - KISS TIBIvel! Talán itt sikerül végre valami jó képet is összehoznom róluk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése