2012. október 29., hétfő

Inszomnia

Hittem, hogy lehet esély. Nem csak másnak adatik meg, hanem nekem is. Jogom van hinni bármiben, bárhol, nemcsak a templomban, hanem itt is. De ha a hit megbicsaklik, akkor az egész torony dől. A hit nem csak a vallás, hanem egy egész apró dolog is lehet. Például az, ha hiszed, hogy boldog leszel és valami izgalom is történik az életedben. Mindenkinek megvan a boldogsághoz való joga, csak a jogszabályokban nem mondják ki, hogy ezt nagyon könnyen el is lehet veszteni. Ingyen jön, de sokat fizetsz érte, ha elmegy.
A hittel nekem egy probléma a legzavaróbb. Épp az, ami a legjobb is. Hogy reménykedhetsz bármiben. Nem mondja senki neked, hogy nőj már fel, te naiv barom, miért bizakodsz, ha egyszer nem vagy alkalmas rá. Figyelmeztetés senkitől nem jön, de az arculcsapások sorozata korhol téged a későbbiekben és nem engedi, hogy szabadon élj. Mert nem akarod, hogy megint kibicsakoljon alattad a lábad, hogy megbízz valakiben, aki meg sem érdemli. Így merj te akármit is tenni. Tudod, hogy a másik oldalon csak a csalódás vár, ha egyáltalán átjutsz. Ez nem az a fajta illúzióvesztés, ami tanítja az embert. Inkább az, ami egy korszakot zár le benne, amiben még olyan jó lett volna lebegni egy kis ideig, de erre csak a nagyszerű finálé után jövünk rá.

9 megjegyzés:

  1. Ez nagyon depresszív bejegyzés.
    Hinni pedig kell! Mindig vannak olyanok akikben bízhatunk, de sajnos néha mellé is nyúlunk. (Nem korfüggő)A csalódások is építik a jellemet és fejlesztik az emberismeretet, még ha közhelyes is. Szóval éld meg a bánatot, de lépj is túl azokon az embereken akik méltatlanok a bizalmadra. :)

    VálaszTörlés
  2. Egy ideig el kellett gondolkoznom, de azt hiszem, igazad van - közhely vagy sem. Nem vagyok híve a komor gondolatoknak, de néha szabad utat kell adni nekik. Nekem most segített. Lehet, hogy a felfogás nem tud egyik pillanatról a másikra megváltozni, de a hangulatnak elég egy kis dolog is. :)

    VálaszTörlés
  3. Most egy még nagyobb csalódáson vagyok túl és egyre kevesebb erővel küzdök az ellen, hogy teljes egészében bekebelezzen a reménytelenség. Persze nagy szavak ezek egy 16 éves szájából és lehet, hogy nincs is nekik létjogosultságuk. Csak már tényleg elegem van belőlük.

    VálaszTörlés
  4. Szerelmi csalódás? 16 évesen még nem akkora gond, bár ugyanúgy fáj, vagy még jobban. De majd jönnek újabb, és igazabb szerelmek.
    Vagy barátban csalódtál?

    VálaszTörlés
  5. Ez a bejegyzés tetszik legjobban, mert az érzéseidről árulkodik. Írhatnál több ilyet, ne csak koncertélményeket. :)
    Egyébként visszatérve a szerelmi csalódásra (remélem arról van szó, és nem két barátot vesztettél el!):
    Lehet, hogy néha a felszín mögé is kellene nézni, és az sokkal több pluszt adhat, mint a mások által "jópasinak" tartott fiúk "szerelme" :)

    VálaszTörlés
  6. Régen írtál. Semmi új a nap alatt? :)

    VálaszTörlés
  7. Történtek ám dolgok, nem is kevés, csak épp időből nem sok volt... Túlságosan összeszedetlen bejegyzést meg nem akarok rászabadítani a világra. A hozzászólásaidat csak most láttam, szóval azokra is reagálok. :)
    Szerelmi csalódás, vagyis ez a legjobb szó rá, bár nem fedi teljesen a valóságot. Oh, és ne rágalmazzon senki engem azzal, hogy nem nézek a felszín mögé, próbálok, csak mindig rosszul sül el. Általában a választottjaim, vagy hogyishívjákjaim, szóval akik tetszenek, nem néznek ki valami teljes ürességnek, sőt, a bármilyen művészeti ággal foglalkozók vonzanak egy bizonyos fokig a legjobban, mert az mintha egy plusz adna az emberhez. Persze nem elsődleges indok, hogy most akkor jól tudjon rajzolni vagy zenélni vagy bármi, csak az kicsit érdekesebb. De aztán általában kiderül, hogy azok is teljesen ugyanolyanok, rosszabbak is és csak pofára esek.
    Nem gondoltam volna, hogy ez lenne a legjobb bejegyzésem, bár ilyenen nem is gondolkoztam, bevallom. Azért írok főleg koncertekről, mert úgy éreztem, nem érdekel senkit az én kis lelki világom. De ezen akkor próbálok változtatni! :)

    VálaszTörlés