Első érdekesebb állomás talán a Gödör Kemping, illetve nem talán.
1. nap, ami számomra csütörtök volt, de minden bizonnyal a 3., nagy vacilla volt, hogy most K2 vagy Supernem. Gitártanárom majdhogynem megígértette velem, hogy menjek csak a fiacskája koncertjére - kiskapu: konkrétan nem ezt a koncertet mondta - tehát K2.
Jó döntés volt, nem fogunk úgy sem túl hamar eljutni arrafelé. Ők csinálják igazán jól: a Kaukázus feloszlása miatt tisztára kétségbeestem anno, mi lesz velem, ha nem ugrálhatok végig egy Szalai Évát az életben legalább egyszer?? Igaz, ez sem ma volt... Persze a K2 számokkal sincs bajom, sőt. Úgy vettem észre, hogy Kardos Horváth János helyett inkább Csaszi (Császári Gergely) frontembereskedik, Kardos-Horváth meg így lentről kicsit visszafogottabbnak tűnik. Igaz, ez sem a legjobb szó, mert azért ahhoz is kell pofa, hogy egyáltalán kiálljon az ember más emberek éle, az "árvajolánok" rögtön meghalnak, jobb esetben csak kisebb eszméletvesztéssel jár a színpadraállás egyedül. Tapasztalat.
Kaukázusból a Liftre és a Szalai Évára emlékszem, talán még a Kéksárga. A Suttognak a fák egészen furcsa Kiss Tibi hangja nélkül - jó, de fura. Az embernek pár másodpercig némi hiányérzete támad, hogy az a jól ismert orgánum miért nincs, de bele lehet szokni. Van egy Kiss Tibi fanatikus barátnőm. Nem elsősorban Quimby, hanem Kiss Tibi. Meghallgattam vele ezt a számot - első fele: szájhúzogatások, érfelvágás, ferde pillantások a videóra, hogy még ugyan hány perc. Második rész: felkapja a fejét, - bejön a képbe Kiss Tibi -, " jaj, hát ezt nem is mondtad, hogy ő is", rögtön levág egy széles mosolyt. Csak azt nem értem, hogy attól, mert egy bizonyos személy ténykedik pár percig valahol, máris "tök jó" lesz az a bármi? No de miért? Zeneügyileg nem sokat változott a szám a "bálvány" belépését követően, szóval joggal elítélhetem egy enyhébb módon ezt az elvakult ismerőst. Biztos én is esek ilyen hibába, de azért jó osztogatni névtelenségben az embereket.
Kicsit elkanyarintottam a témát: időzzünk még egy darabig a K2-nél. A kedvenc számom tőlük a Dugjál engem el. Erre még egy átiratot is költöttünk egy fröccsözgetéssel eltöltött délutánon a borutcában, de nem nyomdaképes. Mindenesetre az eredeti is igazi kis nyári, szerelmes dalocska, az erős társadalomkritika 90 perc - ami egyébként úgyszintén kurva jó, és ide kell a vulgaritás - után meg főleg ez a benyomása a zenehallgató egyénnek. Vagy nekem.
A Kákettők igazi átmenete a Kaukázusnak és a Kafkaznak. Benne van az a kafkazi nyálasság, de a kaukázusos, odamondogatós vonal. Tökéletes.
Kákettők után rögtön át Kiscsillagra. Itt igazából nem kellett attól tartani, hogy nem marad hely az első sorban. Nem tudnám megmondani, hányan is voltak azokban a napokban a Gödör Kempingben, de tömegnek nem nevezném. Simán bejutottam előre tolakodás nélkül - nem középre, ahogy a legnagyobb fanatikusok (igaz, közel állok néha hozzá...), de elől voltam. A Kiscsillag Kiscsillag maradt, nem változott abban az 6 napban, amíg nem láttam őket. Magyarul a megszokott minőséget kaphatták a résztvevők - bár Lovasi még a szokottabbnál is jobban megerőltette magát tánc terén (Mol-kútnál). Továbbá bővelkedtünk bölcseletekben - mi minden fel nem kerül a színpadra... Mondjuk egy zsiráf. Elgondolkodtatok már azon, hogy ha zsiráfok uralnák a földet, mint ahogy mi, emberek hisszük, hogy uraljuk, akkor az a gumi zsiráf olyan lenne, mint egy guminő?
Praktikusan a Pál Utcai Fiúkat is erre a napra tették. Előtte még Carbonfools. Valami annyira jól meg volt szervezve... Csak 2 órát késett a PUF. Nem mintha nem szórakoztunk volna el addig is, de hideg is volt meg az utazás is fárasztó - gyilkos indulatokat tápláltunk Fehér Balázs iránt (csak őt ismerem a Carbonfoolsból. Ha egyáltalán így hívják.). Mellettünk ülő 3 srácot hallgattuk. Aranyosak voltak, a magyar alternatív zenei életet vitatták meg, hogy Lovasi meg Kiss Tibi az igazi képviselője, meg Lovasitól aláírást kellene kérni, lefényképezni és felrakni a facebookra és akkor huhh, de mennyien "lájkolnák".
De végre-valahára elkezdődött a PUF. Túl sok idő, túlságosan sok telt el azóta a Kiscsillag koncert óta - Lecsót kissé illumált állapotban találta a kezdés.
Másnap Budapest Bár és Intim Torna Illegál lépett fel. Dolgozott bennünk a kisördög, hogy beszökünk, nem fogunk fizetni egy egész napi jegyet... De előjöttek különböző undok dolgok, mint lelkiismeret, letettünk a dologról - egy ideig...
Kiültünk a teraszra és végighallgattuk a BB-t. Áldottam a szervezési képességünket, hogy a szállás közvetlen a Gödör Kemping mellett van - egy kicsi zöld kapu választott el csupán. Ha feltételezéseim nem csalnak, biztos fellépett Frenk, Behumi Dóri, Rutkai Bori és Németh Juci. A többire meg nem emlékszem. És még mindig imádom a Szalonspiccet.
Egy fél órát szenvedtünk, amikor is felhangzottak a Mennyország kapujában akkordjai. Már megint elfogott minket a kísértés - és győzött is. Csúnya eset, de besomfordáltunk észrevétlenül. Jó volt, jól voltunk, de mégsem az igazi. Talán kicsit feszélyezett, hogy a karunkra csavart póló bármelyik pillanatban lecsúszhat felfedve karszalagtalan karunkat. Volt új szám, valami "Nevetségesen táncolsz". Nem tudom. Még kicsit érnie kell, nekem első hallásra nem tetszett annyira - mindenesetre tudom valamivel csesztetni barátnőm, hogy én hallottam, ő meg nem. (Már ő is hallotta. És már tetszik is.)
Szombaton inkább csak néztünk ki a fejünkből és fürödtünk a Velencei-tóban. Meghallgattuk a CatsandOXot. Hogy ennek a Takáts Eszternek milyen kellemes hangja van... Épp azokban a napokban olvastam egy interjút Müller Péter Sziámival, ahol szó volt erről is - meg másról is és tetszett és népszerűsítek: „Tanulmányozza a hagyományt és korának nyelvén továbbadja azt” – interjú Müller Péter Sziámival
Megismertem a Kistehént. Szerintem a többségben még mindig a Szájbergyerek-korszakuk él. Azóta egy kis stílus- és minőségváltáson mentek át. (Ilyenkor jövök rá, hogy kiskoromban milyen alternatív voltam már. 6 évesen Kispál koncert, 5 évesen meg Cipruson üvöltöttem az "Én, a Kistehén" című opuszt. Már ott el voltam könyvelve hülyének.) Nagyon tetszik Kollár-Klemencz Laci hangja, de az tuti, hogy ő nem teljesen komplett. Ennyi hülyeséget normális ember nem tud összehordani.
Vad Fruttik volt a maximális extázis. Végigugráltam a koncertet és imádom, imádom, imádom. Mintha egy másik univerzumba teleportáltam volna (de lehet, hogy a fröccs is segített).
Itt a vége.
Ha ezt nem teszem nyomban közzé, akkor szidjam össze magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése