2012. április 9., hétfő

Blog-start - bárhogy is írják ezt

Sosem gondoltam volna, hogy magam is betársulok a blogírók népes seregébe... No sebaj, próba cseresznye. Ne kérdezze senki, hogy mi miatt, mi célból, magam sem tudom.
Bár tudom, hogy nagy valószínűséggel az olvasók száma a 0-val lesz egyenlő - amilyen derűlátó vagyok.
De olyan jó érzés, ha az ember úgy véli, hogy fontos. Talán mégis valaki erre téved, beleolvas, és még az is előfordulhat, hogy néhanapján megfordul. Nem csak maga körül, hanem itt is. Nem lehet tudni...
Szóval: hogyan is néz ki ez a blogírás?
Talán először be kellene hogy mutatkoznom.
Na szóval - ha még az írási stílusomból nem derült volna ki, lány vagyok. Nem zavarna, ha fiúnak néznének, de azért mégis...
A koromat sem titkolom: 15 éves vagyok, fiatalka, most kezdem a gimnáziumot. Ez már csak azért is hasznos lehet, nehogy idősebbnek vagy - ami talán az én koromban még rosszabb - fiatalabbnak tituláljanak... De legalább így minden hülyeségemet, valamint téves nézeteimat ráfoghatják arra, hogy: "óh, csak egy 15 éves fruska! Mit tudhat ez az életről!"
... mit is kell kifejteni egy bemutatkozásban?
Születési hely: tősgyökeres magyar vagyok, alföldi lyány. :')  Egy nagy(obbacská)nak számítható városban élek, itt is születtem '96 nyarán (ez úgy hangzott, mint abban  a Kispál és a borz dalban, hogy:"én is így születtem '67 nyarán"...bár ha Lovasi 2 évvel fiatalabb lenne, a '96-ot meg felcserélnénk... na mindegy).
Egy ének-zeneibe jártam. Ezzel talán magyarázható zeneőrületem. No nem az alternatív, mert ott nem örültek neki, de a komolyzenei mindenképpen. Most a város egyik legkeményebb - no meg legjobb - gimnáziumába járok, magyar-angol kéttanra. Ebből következik, hogy még angolul nem tudok perfektül, de már magyarul elfelejtettem. Angol mellett németül és olaszul is tudok valamicskét, szóval igazi nyelvek közti kufirc születik egy-egy beszélgetés alkalmával. Élvezet velem társalogni.
Rájöttem, hogy zenei sorsom már előre el volt rendeltetve: életem első koncertje egy Kispál koncert volt. Valamikor az őskorban, Siófokon. Azok a régi szép idők... Mit nem adnék most egy ilyen koncertért! Ha bárki feltalálná az időutazást, szóljon nekem. Hasznosítanám egy Beatles, egy Doors, egy Kispál és a borz, egy Nirvana, egy... magyarul sok előadó performanszának megtekintésére.
Mondandóm/ írandóm végére beillesztenék egy Vad Fruttikat. Elért már megint a Fruttik-láz. Egyszerűen nem lehet ellenállni.

Itt és most befejezem. Nem szeretném, ha bárki nagy dózist kapna belőlem, lehet, hogy halálos. De minimum 8 napon túl gyógyuló.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése